2010. június 24., csütörtök

Hová lesz a boldogság?

Ezt a cikket találtam az interneten:
http://www.divany.hu/Csalad/anya-vagyok-es-megsem-boldog

Rengeteg kérdést feszeget, amelyek mindegyike külön bejegyzést érdemel. Korábbi bejegyzésemben pont a házasság intézményét vitattam. Mert valahogy úgy működnek az ilyenfajta dolgok, mintha a kitűzött cél (házasságkötés, gyerekvállalás) szó szerinti célvonal lenne, ahová minden erőfeszítésünket bevetve el akarunk jutni, át akarjuk szakítani a célszalagot. De utána, mintha egy szakadék tátongna vagy valami vákuum keletkezne. Utána mi van? Jó, összeházasodtunk (annak minden külsőségével együtt), de utána mi jön?
Már nem kell izgatottan várni a délutáni találkozást, hogy a legjobb formánkat hozzuk és egésznap azon agyalni, hogy melyik cipőt, ruhát, kiegészítőt vegyük fel. Fürkészni a másik tekintetét, olvasni a gondolataiban... Ez az izgalom elmúlik, mert ott van mindig. Munka után haza megy oda, ahova én is. Fáradtan, idegesen, unottan. Egy randit le lehet mondani, "Bocs, közbejött valami..." indokkal, ha éppen aktuálisan nincs kedvünk a másikhoz. De házasság után ez már nem megy. És amikor nincs azonos hullámhosszon a házaspár, mert az egyiknek aznap minden jól sikerült, a másiknak meg pont ellenkezőleg, akkor mindkettőjüknek el kell viselnie a másikat. Na ezek azok a helyzetek, amiket sem szakirodalom sem film tárgyal.
És ilyenkor nincsenek barátok, mert a házasságkötéshez vezető hajrában elvesztettük őket, mert nem maradt rájuk idő. Vagy aki akad az pont a finish-ben van és neki nincs ideje másokra, vagy éppen egy bukás után nyalogatja a sebeit és éppen önértékel.
És igen, sokszor érezheti aranykalitkában magát az ember. Hiába van meg mindene, mégsem érzi azt a kirobbanó örömöt. Lehet, hogy azért, mert a habitusunk olyan, ahogy azt a magyaroka rásütik, sírva vígad? Vagy azért, mert ezekre a helyzetekre nem készít fel senki?
Ahogyan a nők választanak partnert, úgy az a feladat is a nőkre hárul, hogy izgalmat vigyenek a kapcsolatba. Bármennyire is azt sugallják a romantikus filmek és regények, hogy a "Kiválasztott" tenyerén hordozza "Imádott nőjét" a valóságban ez nem így van. A nőknek kell (mint a családi tűzhely fenntartójának) úgy alakítani a szürke mindennapokat, hogy azok elviselhetővé váljanak, mert a pasikat irányítani kell.
És már bele is futottunk egy újabb témába: Miért mindig a nő...?

0 megjegyzés:


Blogspot Template by Isnaini Dot Com. Powered by Blogger and Supported by Home Interiors